Főoldal > wellness > Szívinfarktus vagy stroke? Nem ugyanaz!

Szívinfarktus vagy stroke? Nem ugyanaz!

agybetegségegészségfájdalomgyógyulásorvosstrokeszívszívinfarktustünet
0 0

Írta:

Mi a különbség a szívinfarktus és a stroke tünetei közt?

Egy-egy kevésbé intenzív tünet, lassabban kialakuló fájdalom elbizonytalaníthat bárkit, szükséges-e az azonnali orvosi ellátás vagy sem. Dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont szakorvosa a szívinfarktus és a stroke tüneteinek sokszínűségére és azok különbségeire hívta fel a figyelmet.

A szívinfarktus tünetei

Amikor valaki az utcán sétálva a szívéhez kap és összeesik, senkinek sincs kétsége afelől, hogy azonnal mentőt kell hívni és a kiérkezésig meg kell kezdeni az újraélesztést. Gyakran azonban lassabban és kevésbé fájdalmasan jelentkeznek a tünetek, és az érintettek a bizonytalanságuk miatt túl későn hívnak segítséget. Ezért érdemes megismerni a legjellemzőbb tüneteket, amelyek szívinfarktusra utalhatnak.

– Mellkasi fájdalom vagy diszkomfort
Ez az érzés a mellkas közepén jelentkezik, és tovább tart néhány percnél, előfordul, hogy enyhül, majd visszatér. Tűnhet nyomásnak, préselésnek is.

– Fájdalom a felsőtest más részein
A fájdalom érintheti a karokat (nem feltétlenül csak a balt), a nyakat, az állkapcsot és a gyomrot.

– Légszomj
Ez a tünet jelentkezhet a mellkasi fájdalom mellett vagy anélkül is.

– Egyéb tünetek
Előfordulhat hányinger, hideg verejtékezés, zavarodottság.

A nőknél – a férfiakhoz hasonlóan – a vezető tünet szintén a mellkasi fájdalom vagy diszkomfort, de ők gyakrabban számolnak be utólag szokatlan fáradtságról, hidegrázásról, hányásról, izzadásról, a lapockákba sugárzó fájdalomról. Mindkét nemnél jellemző, hogy az állapot fizikai aktivitás vagy lelki stressz hatására romlik, és gyakran pihenéssel sem javul. Az esetek kb. 15 %-ban ugyanakkor nincsenek jellemző tünetek – ez főként az időseknél és a cukorbetegeknél fordulhat elő. Amennyiben azonban bármilyen említett tünetet észlelünk, azonnal mentőt kell hívni!

51617760 - doctor use stethoscope, medical concept

Angina pectoris: még nem infarktus

Mellkasi fájdalom akkor is kialakulhat, ha szűkültek az erek a szívben, hiszen így elégtelenné válhat a szívizomzat vérellátása. Ilyenkor a szorító mellkasi fájdalom rohamokban jelentkezik, testmozgásra vagy stresszre fokozódik, kisugárzik a karokba, a hátba, a gyomorba, különösen nőknél jellemző a hányinger, hányás is. Pihenésre és már kezelt betegeknél nyelv alá helyezett nitroglicerin tabletta hatására oldódik. Bár az angina pectoris csak néhány percig tart, mégis ki kell vizsgáltatni, mert jelentősen növeli a szívinfarktus és a hirtelen halál kockázatát. Az állandó tünetekkel és kiszámítható terhelésre jelentkező stabil angina gyógyszerekkel és életmódbeli változtatásokkal (melyek közül a legfontosabb a dohányzás elhagyása és a rendszeres mozgás) egyre eredményesebben kezelhető.

A stroke tünetei

A stroke-nál a szívinfarktussal szemben nem mutatkozik mellkasi fájdalom, sőt, az is elképzelhető, hogy egyáltalán nem jelenik meg fájdalom. Jóval tipikusabbak viszont az idegrendszeri tünetek. Bekövetkezésekor a legfontosabb a gyors reakció, hiszen az időveszteséggel egyenesen arányos lehet az agykárosodás mértéke. A legjellemzőbb tünetek mind hirtelen jelentkeznek – de nem feltétlenül mutatkozik meg minden egyes szimptóma.

– Gyengeség vagy bénultság az arcon, a karon vagy a lábon – jellemzően csak az egyik oldalon. (Feltűnő jel a féloldalas mosoly, vagy ha a nyelv csak az egyik oldalra kinyújtható. Ugyanilyen diagnosztikus jel, ha az érintett mindkét karját megpróbálja felemelni, de az egyik nem, vagy csak gyengébben emelkedik. )

– Beszéd-, illetve megértési zavar, látászavarok, összezavarodottság.

– Egyensúlyzavar, járási nehézségek. (Meg kell kérni az érintettet, hogy sétáljon egyenesen, és ha ez nem megy, stroke-ra lehet gyanakodni.)

– Erős, ismeretlen eredetű fejfájás.

Ilyenkor a legfontosabb teendő a mentő kihívása!

A korai felismerés és kezelés életmentő lehet

A vészhelyzeteknél természetesen a mielőbbi orvosi, kórházi ellátás a legfontosabb, ugyanakkor nem szabad elhanyagolni a kevésbé súlyos tünetek kivizsgálását sem. A fel-felbukkanó mellkasi fájdalom, szorítás, az erős szívdobogásérzés, a légszomj, a csökkenő terhelhetőség, az erősödő fáradtságérzés olyan tünetek, amelyek hátterében akár szív-érrendszeri betegség is állhat – hangsúlyozza dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont kardiológusa. – Ilyenkor érdemes egy kivizsgálással utánajárni az okoknak, vagyis ajánlatos elvégeztetni legalább egy kardiológiai szűrést, egy nagylabor vizsgálatot, nyugalmi- és terheléses EKG-t, valamint egy szívultrahangos vizsgálatot.

Forrás: KardioKözpont 


További cikkeink a témában

sport

Európai Sporthét: tizenkétmillió európait mozgatott meg (X)

Írta:
3 napja 0 0

Aggasztó eredmények születtek már a 2010-es évek elején is az Európai Unióban a mozgáshiánnyal összefüggő népegészségügyi adatokkal kapcsolatban. Az egyre nagyobb mértékű mozgáshiánynak ugyanis mind nagyobb jelentőségű egészségkárosító hatása van. Európában az ebből fakadó betegségek a negyedik leggyakoribb halálozási okot jelentik – indokolta meg az Európai Sporthét megszületésének szükségességét Horváth Szabolcs. Az Európai Sporthét és az idén először megrendezett #Beactive Night eredményeit ismertető fórumon a Magyar Sportok Házában a minap az Európai Bizottság oktatásért, kultúráért, ifjúságpolitikáért és sportért felelős biztosa, Navracsics Tibor kabinetjének tagja elmondta: a 2015-ben indult Európai Sporthét az egyik válasz a fent említett problémákra.