Az 5 legjobb immunerősítő

C-vitamin

Más néven: aszkorbinsav. Vízben oldódó, hőérzékeny vitamin. Ajánlott napi bevitelét 60-80 mg-ban határozzák meg, de ez éppen arra elegendő, hogy megóvjon a retteget kórtól, a skorbuttól. Fontos tudnod, hogy az aszkorbinsav biológiai hatása széleskörű, és nem csak az immunrendszer erősítése a feladata. Többek között segít megőrizni a kötőszövetek, az izmok, az inak, a csontok vagy a bőr épségét. Méregtelenítő folyamatokban vesz részt; véd a szabadgyökök ellen; segít az epe kiválasztásában és a vas felszívódásában. Sokrétű feladatából adódik, hogy a napi ajánlott bevitel nem elegendő e széleskörű hatás kifejtéséhez. Mindezt tovább erősíti az a tény, hogy a modern embert egyre több olyan káros környezeti hatás és stressz éri, melyek növelhetik a napi szükségletet.

Egy átlagos, ülőéletmódot folytató felnőtt ember C-vitamin-szükséglete napi 200-400 mg-nál kezdődik. Rendszeresen fogamzásgátlót szedők, sportolók, nagyfokú szellemi vagy nehéz fizikai munkát végző személyek esetében ez a mennyiség akár a többszörösére is nőhet. Lázas, fertőző betegség esetén rövidtávon szintén megnő a C-vitamin-igény. Azt viszont jó tudni, hogy a huzamosabb ideig tartó 2000 mg-ot meghaladó bevitele nem ajánlott, mert hasmenést, gyomorpanaszokat, vesekövet okozhat.

D3-vitamin

Más néven: kolekalciferol. Zsírban oldódó, hőálló vitamin, valamint hormonszerű anyag. UV-B sugárzás hatására a bőrben termelődik. A növényi D2-vitaminból csak napfény hatására jön létre aktív D3-vitamin, az állati élelmiszerek azonban tartalmaznak D3-vitamint is.

Tudtad? UV-A sugárzás hatására nem képes aktív D3-vitamin képződni, így a szoláriumozás nem alkalmas D3-vitamin-képzésre!

Elsődleges szerepe a csontképzésben van, de az utóbbi évtizedekben fedezték fel sejtnövekedést elősegítő, immunfunkciókat befolyásoló, inzulin- és vérnyomás-szabályozó szerepét is. Továbbá hozzájárulhat az autoimmun betegségek kialakulásának megelőzéséhez és kezeléséhez, egyes rosszindulatú daganatok kialakulásának kockázatcsökkentéséhez is.

Javasolt D3-vitamin-dózisok Magyarországon: gyermekeknek 1-12 év között 600-1000 NE (Nemzetközi Egység), serdülőknek 800-1000 NE, felnőtteknek és várandósoknak 1500-2000 NE. Érdekesség, hogy cukorbetegség, elhízás esetén a javasolt beviteli érték 3000-4000 NE-re nő. (1 NE = 0,025 mikrogramm D3-vitaminnak felel meg)

Karotinoidok

Olyan zsírszerű színes vegyületek, melyek különféle gyümölcsök, zöldségek színét adják. A karotinoidok közé tartozik a karotin (pl. a sárgarépa, sütőtök, barackfélék jellegzetes sárga színét adja), a likopin (pl. a paradicsomban), a luetin (pl. a spenótban, a brokkoliban, tojássárgájában) vagy a zeaxantin a kukoricában.

Mindegyik családnak van külön-külön jótékony hatása is, de mind rendelkezik általános antioxidáns hatással. A stressz, a környezetszennyezés, sőt, még az aktív sport is növeli a szabadgyökök és oxidáló anyagok képződését. Ezek az anyagok mind károsítják a sejteket, csökkentik a védekező képességet. Az antioxidánsok segítenek megvédeni a sejteket, szöveteket, szerveket a káros hatásoktól. Erre úgy képesek, hogy ők maguk válnak a szabadgyökök célpontjává. Azonban amint oxidálódnak, megszűnik védő funkciójuk, tehát pótlásukról nap mint nap gondoskodni kell!

Érdekesség! A karotinok közül a béta-karotint kell kiemelni, melyből a szervezet A-vitamint képes előállítani. A likopinról több tanulmány is bizonyította, hogy csökkentheti a prosztatarák, a hasnyálmirigy-daganat kialakulásának kockázatát. A luteinnek és a zeaxantinnak a tökéletes látásban van nagy szerepe.

Szelén

Mikroelem, mely csak minimális mennyiségben található meg a szervezetben, feladatköre mégis nagyon sokrétű. Erős antioxidánsként szintén felveszi a harcot a károsító szabadgyökök ellen, de más antioxidáns-hatású anyagok, mint pl. az E-vitamin, C-vitamin, az A-vitamin vagy a cink hatását is felerősíti. Ezzel összefüggésben tehát erősíti az immunrendszert, szerepe lehet a rosszindulatú daganatos megbetegedések megelőzésében, mindemellett lassítja a vírusok elszaporodását a szervezetben.

Pre- és probiotikumok

Kakukktojás. Elsőre furcsán hangozhat, de az immunrendszer megfelelő működése nemcsak különböző nyirokcsomók, nyirokszervek egészségén múlik, hanem a bélrendszerben található több kilónyi baktérium is döntően befolyásolja egészségi állapotunkat. A jótékony baktériumok, gombák (tehát a probiotikumok) meggátolják a bélnyálkahártyán megtelepedő káros anyagok szaporodását, de a toxikus anyagcseretermékek lebontásában, vitaminok képzésében (pl. K-vitamin) is részt vesznek.

A prebiotikumok gyakorlatilag a probiotikumok „táplálékai”, élelmi rostok, tehát élelmiszerekkel juttatjuk a szervezetbe. Tagjai az inulin, a laktulóz és az oligoszacharidok. Nagyobb mennyiségű prebiotikumot tartalmaznak a csicsóka, a cikória vagy a hagymafélék.

Fotó: 123RF