Főoldal > wellness > Durva ártalmakat okoz a dohányzás!

Durva ártalmakat okoz a dohányzás!

betegségcigiCOPDdohányzásegészségköhögéslégzésrákszenvedélybetegségtüdő
0 0

Írta:

A dohányzás egy olyan káros szenvedély, amiről jobb inkább lemondani, mert senkinek nem tesz jót.

De mióta is dohányzunk?

A dohányzás szokása az Amerikában élő indiánoktól ered, akik a szárított dohányleveleket szívtak el növények levelébe csavarva. A szokást az Amerikába érkező telepesek hozták át Európába. Magát a dohány növényt Jean Nicot honosította meg Európában, innen ered a dohánytermékek alapjául szolgáló dohánycserje (Nicotiana tabacum) elnevezése is. A dohányzás szokása először Portugáliában, Spanyolországban, Olaszországban, Kelet-Európában, Angliában, Németországban, Svájcban, Ausztriában, majd a Török birodalomban, Lengyelországban és Oroszországban is elterjedt. A dohányt eleinte élvezeti szerként használták a bódító füstje miatt, de gyógynövényként és dísznövényként is számon tartották.

Az idők során a kezdetben növényi levélbe csavart „cigaretta” több átalakuláson, fejlődésen esett át: tubákolás, pipázás, szivarozás, szivarozás és végül a cigaretta ma is ismert és elterjedt formája, de ez már a XIX. század közepére tehető.

Azonban csak lassan, az 1920-as években született meg az a felismerés, miszerint a dohányzás összefüggésben lehet a tüdő megbetegedésével, a tüdőrákkal. Az azóta eltelt időszakban egyre több kutatás folyt a témában, és immár bizonyított a dohányzás és a tüdőbetegségek közötti összefüggés.

Tulajdonképpen mi okozza az ártalmakat?

A cigarettában – vagy a többi dohánytermékben – alapvetően háromféle káros anyag található: nikotin, valamint az égés során keletkező kátrány, szénmonoxid. A nikotin a függőséget alakítja ki a szervezetben, az égéstermékek közül a kátrány gyulladást, daganatokat okoz, a szénmonoxid pedig gátolja a szervek oxigénellátását. A káros anyagok azonban nem csak a dohányosra hatnak, hanem a környezetében élőkre, azaz a passzív dohányosokra is.

A dohányzás több mint húszféle megbetegedés kialakulásában és e megbetegedések okozta halálozásban játszik vezető szerepet. A szív- és érbetegségek 25-30%-a, a krónikus hörgőgyulladás és tüdőtágulat okozta halálozások 75%-a, a tüdőrákos halálozások mintegy 90%-a tulajdonítható közvetlenül a dohányzásnak.

Femaie smoking with x-ray lung, Isolated on grey background

A dohányzás okozta leggyakoribb betegségek – a COPD és a tüdőrák

A COPD (krónikus, obstruktív tüdőbetegség) egy hosszan tartó, a tüdő fokozatosan súlyosbodó, visszafordíthatatlan károsodásával járó betegség. Kiváltó oka elsősorban a dohányfüst, de egyéb tényezők – a tartós légszennyezettség, a kemikáliák, az allergia, légúti fertőzések – is elősegíthetik a kialakulását. A COPD fő tünetei a krónikus köhögés és a nehézlégzés, de a tünetek könnyen összetéveszthetők a hörghurut vagy a tüdőgyulladás tüneteivel.

A COPD jelenleg nem gyógyítható, a kezelése az állapot rosszabbodásának megakadályozására és lassítására, illetve a rohamszerű állapotromlások, az úgynevezett exacerbációk megelőzésére szolgál. A megelőző, fenntartó kezelés során alkalmazhatók különböző hatásmechanizmusú hörgőtágítók és gyulladáscsökkentők.

A tüdőrák világviszonylatban a leggyakrabban előforduló rákféleség, amely az esetek 90%-ában a dohányzás számlájára írható. A tüdőben megjelenő daganat eleinte nem jár fájdalommal, a beteg tünetmentes. A tünetek fokozatosan jelennek meg, elsőként sok esetben tartós, száraz köhögés, véres köpet jelentkezik.

Minél korábbi stádiumban sikerül a tüdőrákot diagnosztizálni, annál nagyobb az esély arra, hogy személyre szabott, célzott terápiával legyőzhető a betegség, vagy hosszabb ideig fenntartható a megfelelő életminőség.

Forrás: Hellercom


További cikkeink a témában

károsképernyő

Mennyire károsítja a szemünket a képernyő?

Írta:
tegnapelőtt 0 0

A Nielsen legfrissebb, a napokban közzétett felmérése szerint egy magyar felnőtt átlagosan 10,4 órát tölt el a képernyő előtt naponta, és 88 százalék tudja is, hogy ez nem feltétlenül jó a szemnek. Sokan végzik munkájukat monitor előtt, és esténként a tévé elé ülve pihennek. A múlt század óta globálisan és drasztikus mértékben terjed a rövidlátás, ami kis odafigyeléssel elkerülhető – hívja fel a figyelmet Dr. Nagymihály Attila, a Budai Szemészeti Központ szemész szakorvosa.