Dr. Marton Anna kardiológus főorvos szerint radikálisan javíthatnánk a szívbetegségekkel kapcsolatos statisztikán, ha nagyobb hangsúlyt fektetnénk a megelőzésre és az időben történő, szakszerű kezelésre.
Miért olyan gyakori az előfordulás?
Ma a legtöbb ember szinte folyamatosan rohan, és az egész napos stresszt csak kevesen vezetik le mozgással. Zsírban, cukorban és sóban gazdag ételeket fogyasztunk, és a lakosság közel 30 százaléka dohányzik. A felsoroltak mindegyike, a fokozott stressz, a mozgásszegény életmód, egészségtelen táplálkozás, az elhízás és dohányzás külön-külön is nagymértékben, de együttesen hatványozottan hozzájárul a szív- és érrendszeri betegségek megjelenéséhez. A szívinfarktus és stroke kialakulásának kockázatát tovább növeli minden olyan betegség, mely az erek állapotát károsítja. Ide tartozik a szintén népbetegségnek számító magas vérnyomás, emelkedett koleszterinszint és a cukorbetegség is.
Az életmódbeli tényezők mellett kiemelten fontos az öröklődés szerepe, azok esetében, akiknél megfigyelhető a szív- és érrendszeri betegségek családon belüli halmozódása, fokozott a betegség kialakulásának kockázata.
A nőket is fenyegeti
A köztudatban az infarktust a férfiak betegségeként tartják számon, ám a valóságban a nők ugyanolyan arányban halnak meg ilyen okok miatt, mint a férfiak. Vagyis összességében többekkel végeznek a szív- és érrendszeri betegségek, mint a daganatok. Ennek egyik fő oka, hogy a változókor előtti szív-érrendszert védő magas ösztrogénszint a posztmenopauzában már olyan alacsony, hogy a hormon érfal-védő, antioxidáns-, és lipid-csökkentő hatása elégtelenné válik és a csontritkulás mellett felgyorsul, sőt a férfiakét jelentősen meghaladja ebben a korban az érelmeszesedés és az Alzheimer kór kifejlődése is. Ugyanígy tény, hogy az iszkémiás szívbetegség relatív rizikója 60 éves nőknél 2,5-szöröse, 70 éveseknél 10-szerese a menopauza előttinek. Ráadásul ezen betegségek nem csak külön-külön, hanem egymást követően, akár többszörös szövődményként is felléphetnek.
Figyelmeztető tünetek
A szív-és érrendszeri betegségeket egyéntől, súlyosságtól és jellegétől függően már korai stádiumban is jelezhetik bizonyos tünetek, így ha korábban nem is tettük, az alábbiak észlelésekor feltétlenül forduljunk kardiológushoz!
– Mellkasi vagy gyomortáji fájdalom (mely többnyire fizikai vagy lelki terheléskor, sokszor csupán rövid, enyhe kellemetlen érzésként jelentkezik)
– Légszomj, fulladás vagy alig feltűnő nehézlégzés érzés
– Szívdobogás érzés, nyugalmi állapotban is magas pulzusszám
– Szokatlan gyengeség, kimerültség érzés, fáradékonyság
– Csökkenő teherbírás
A gyógyszeres kezelés mellett az életmód is fontos
A rendszeres szűrés és komplex életmódterápia eredményességét igazolja a skandináv országok példája is, ahol így az addig szintén vezető haláloknak számító szív- és érrendszeri betegségeket 20 év alatt sikerült jelentősen visszaszorítani és a születéskor várható élettartamot hosszú évekkel megnövelni.
“A megelőzés legbiztosabb módja tehát, ha nemcsak a fenti tünetek észlelésekor, de tünetmentes állapotban is, évente elvégeztetünk egy komplex kardiológiai szűrővizsgálatot. Ennek részét képezi a vér laborvizsgálata, a teljes körű anamnézis és fizikális vizsgálat, a nyugalmi- és a terheléses EKG, a szívultrahang, és a leletekből, eredményekből következő kezelési terv. Az ilyen jellegű szűrések alkalmával idejében felismerhetjük a már említett rizikófaktorokat vagy kezdődő szív- érrendszeri szövődményeiket, így megelőzhetjük a súlyosabb kórképek kialakulását” – hangsúlyozza dr. Marton Anna. “Az esetleges gyógyszeres terápia mellett rendkívül fontos a személyre szabott életvezetési, étkezési, mozgásra vonatkozó tanácsokat betartani, hiszen így jelentősen csökkenthetjük a fenyegető kockázatokat.”
Fotó: Pinterest
 |
 |
 |
 |
 |