vérnyomás

Rezisztencia edzésnek nevezzük a szabad súlyokkal vagy ellenállással szemben végzett gyakorlatokat, amelyek nagyobb szerepet játszanak a vérnyomás csökkentésében, mint sokan gondolnák.

Nem mindenki van tisztában azzal, hogy létezik optimális és magas normális vérnyomás is, valamint, hogy a magas vérnyomáson belül is vannak fokozatok.

A magas vérnyomás olyan extra terhet ró a szívre és az erekre, amely gyengítheti és rombolhatja azokat.

A keringési rendszerünk egészsége határozza meg, milyen hatékonyan tud oxigén és tápanyag jutni a sejtjeinkhez.

A kezeletlen magas vérnyomás számos problémát okozhat azáltal, hogy hosszútávon szűkíti és merevebbé teszi az ereket. Dr. Kapocsi Judit, a Budai Kardioközpont magasvérnyomás és érkockázat specialistája a szív-érrendszeri okokra visszavezethető demenciára hívta fel a figyelmet.

Most kapott diagnózist magasvérnyomás betegségről? Dr. Kapocsi Judit PhD, a Budai Kardioközpont magasvérnyomás és érkockázat specialistája szerint nincs ok aggodalomra, az állapot jól kezelhető, ha odafigyelünk néhány dologra és betartjuk az orvos utasításait.

A fokhagyma kiváló fűszer, és nagyon egészséges is, ezért megéri minden nap fogyasztani.

A fokozott verejtékezés, fejfájás és a heves szívdobogás megannyi probléma tüneteként felléphet: húzódhat mögötte pl. szívbetegség, hipertónia, pajzsmirigyzavar vagy akár pánikroham is.

Miért emelték a magas vérnyomással diagnosztizáltak számát 75 millióról 103 millióra az amerikai szakmai szervezetek? Miért kell az idősebbeknél is azokat az értékeket megcélozni, mint a fiatalabbaknál? Miért olyan fontos az életmód a magas vérnyomás kezelésében?

Bár leginkább a magas vérnyomásról lehet tudni, hogy kockázatos és kezelendő állapot, az alacsony vérnyomás is okozhat gondokat.

A stroke vagy agyvérzés Magyarországon a harmadik leggyakoribb halálok, és az egyik leggyakoribb rokkantságot okozó betegség.

A vérnyomás és a pulzus fogalmai gyakran összekapcsolódnak az emberek fejében, ráadásul mindkettőt szokta is ellenőrizni az orvos. Dr. Vaskó Péter, a Budai Kardioközpont szakembere elmagyarázza a különbséget és eloszlatja a tévhiteket.

Sokan sokféle tünetük okának tekintik a magas vérnyomást, holott ez az állapot csak ritkán okoz kifejezett panaszt. Dr. Kapocsi Judit PhD, a Budai Kardioközpont magasvérnyomás és érkockázat specialistája a vérnyomás és a fejfájás kapcsolatáról beszélt.

Aki magas vérnyomásra gyanakszik, nem elégedhet meg az otthoni méréssel, ahogyan a szakszerű kivizsgálás is számos egyéb vizsgálatot tartalmazhat. Dr. Kapocsi Judit PhD, a Budai Kardioközpont magasvérnyomás és érkockázat specialistája a komplex szemlélet jelentőségére hívta fel a figyelmet.

Gyakori tévedés, hogy sokan a magas vérnyomásra csak, mint egy értékre tekintenek, és nem tartják fontosnak a helyzet rendezését.

Mielőtt bárki kizárólag a genetikára fogná a magas vérnyomását, fontos tudni, hogy az életmódunk is jelentősen befolyásolja ezt az értéket.

A magasvérnyomás betegeknek tudniuk kell, hogy kezelésük egy életre szól és a rendszeres kontroll nem csupán formalitás.

A vizes, dagadt, ödémás láb jelensége mögött több ok is meghúzódhat, így mindenképpen szakorvoshoz kell fordulni a pontos diagnózisért.

A népesség közel 15 százalékának van tartósan 140/90 Hgmm fölötti vérnyomása, egyes becslések szerint minden 8. halálesetben játszik közre a magas vérnyomás, amelynek kezeléséről és az ezzel kapcsolatos tévhitekről Kapocsi Judit, a Kardioközpont magasvérnyomás- és érkockázat-specialistája beszélt.

Ha tehetjük, a meleg területekre való utazást inkább őszre és tavaszra időzítsük, télen pedig érdemesebb a hegyvidékeket felkeresni. Így a szervezetet kevésbé terheli meg a környezetváltozás. 

Milyen tünetek utalhatnak vérszegénységre? Miért fontos a megelőzés és a kezelés?

Figyeld a tested jelzéseit az egészséged érdekében

A fogamzásgátló tabletták és a helytelen életmód következtében egyre gyakrabban alakul ki az embereknél mélyvénás trombózis. Ez az életveszélyes szövődményekkel járó állapot bár benne van a köztudatban, ennek ellenére sokakban felmerülhetnek bizonyos kérdések a betegséggel és annak kezelésével kapcsolatban.

Szívünk átlagosan 70-75 alkalommal dobban percenként. Azt viszont kevesen tudják, hogy ez a szám akár 40-re is csökkenhet, mégsem kell feltétlenül megijednünk.