szívbetegség

Szakorvos segít végleg leszámolni a mítoszokkal, ami egészségünk érdekében életmentő dolog lehet.

Az EKG az egyik legfontosabb kardiológiai vizsgálat, amely számos eltérésre, zavarra fényt deríthet, és amelynek értelmezése kizárólag szakorvosi kompetencia.

Szív- és érrendszerünk egészsége érdekében régóta kerüljük a koleszterinben, a zsírban és a sóban gazdag ételeket. Azonban az új kutatások mindezt megkérdőjelezik, a jelenlegi álláspont szerint ugyanis a diétás koleszterin, zsír és nátrium egyáltalán nem olyan ártalmas, mint azt gondoltuk.

A palpitációnak nevezett jelenség, vagyis az erős, esetleg szabálytalan szívdobogásérzés meglehetősen ijesztő lehet. Dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont szakorvosa a háttérben meghúzódó okok egy részére, valamint a kivizsgálás lehetőségeire hívta fel a figyelmet.

Szakorvos beszélt arról, hogy az indokolatlan gyengeségen, kimerültségen kívül még milyen tünetek lehetnek árulkodók.

Szakorvos segít megismerni a lehetséges okokat.

Kardiológus a szívritmuszavarok korai jeleiről és a kezelés jelentőségéről beszélt.

Szakorvos foglalja össze, melyek azok a jelek, amelyeket érdemes komolyan venni, illetve amelyeknek érdemes utánajárni.

A szívizom elégtelen vérellátásával kapcsolatos kórállapot, az úgynevezett iszkémiás szívbetegség vezeti a hazai halálokok listáját, holott dr. Müller Gábor, a KardioKözpont kardiológusa szerint sokat lehet a megelőzésért és a kezelésért is.

Nem csak az olyan egyértelmű jelzés, mint a mellkasi szorítás figyelmeztethet a szív-érrendszer zavaraira.

A mozgás drasztikusan csökkenti a szívinfarktus kockázatát, bár nem mindegy, milyen kitartóan és milyen intenzitással mozgunk.

A nősziromfélék családjába tartozó növénynemzetséget, valamint az ezekhez tartozó egyes fajok összegyűjtött és fűszerként, gyógynövényként használt bibéjét is sáfránynak nevezik.

A fertőzések utáni időszakban nő a kardiovaszkuláris betegségek kockázata – állítják amerikai kutatók.

Aki már átélt egy szívinfarktust, kezdetben minden bizonnyal sok félelemmel, kérdéssel és bizonytalansággal néz szembe a további életét illetően.

Az ödéma gyakori tünete lehet a szív-érrendszeri betegségek egy csoportjának, bár természetesen számos más okból is keletkezhet a szemmel látható duzzanat.

A pitvarfibrilláció a leggyakoribb ritmuszavar. Járványszerűen terjed, ma már hazánkban 300 ezer ember érintett, de a becslések szerint 30 év múlva ez a szám megháromszorozódik. Sok esetben már kritikus helyzetben derül ki, pedig leggyakrabban vannak jelei, amivel orvoshoz kell fordulnunk. A Magyar Kardiológusok Társasága arra hívja fel a figyelmet, hogy egyrészt vegyük komolyan testünk jelzéseit, másrészt pedig azok, akik veszélyeztetettek, járjanak rendszeres ellenőrzésre.  Ne a stroke legyen az első jel!

A koszorúér-betegeknél az Achilles-ín vastagsága a betegség súlyosságának egyik jelzője lehet – állítja egy új kutatás.

A szív-érrendszeri betegségek a fejlett társadalmakban szinte „járványszerűen” terjednek, ezért a kutatók rendkívül sokat foglalkoznak a visszaszorításuk lehetőségeivel.

Az úgynevezett angina pectoris során az ember mellkasi fájdalmat, nyomást érez, amelyet többek közt légszomj, izzadás is kísérhet. Dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont szakorvosa elmondja, hogyan különböztethető meg az angina a hasonló tüneteket okozó szívinfarktustól és miért fontos a kivizsgálás akkor is, ha elmúlt a mellkasi szorítás. 

Hevesen ver, kalapál, ketyeg, megdobban, felpörög vagy épp nyugodtan működik. A szívünk, amely reagál az érzéseinkre és épp olyan tempóban dolgozik, amire a testünknek szüksége van. Nélküle egy percig sem tudnánk létezni, ám mi mégsem bánunk vele méltóképp. Túlhajszoljuk magunkat, dohányzunk, egészségtelenül táplálkozunk, és ennek ellenére természetesnek tekintjük, hogy minden pillanatban tökéletesen működik. Vajon meddig tehetjük mindezt probléma nélkül?

A szívelégtelenség hazánkban ma nagyjából 150 – 200 ezer embert érint, közülük 70 ezer szorulna feltétlenül szigorúan kontrollált ellátásra, gondozásra. Fontos, hogy figyeljünk a tünetekre, különösen azoknál, akiknek már van valamilyen szív- és érrendszeri megbetegedésük, az ő esetükben ugyanis lényegesen magasabb a szívelégtelenség kialakulásának veszélye.

A változókor után a korábban védettebb nők ugyanolyan eséllyel néznek szembe a szív-érrendszeri betegségekkel, mint a férfiak. Dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont szakorvosa az összefüggésekre és a teendőkre hívta fel a figyelmet.

Számos tévhit kering a szív-érrendszeri betegségekről, amelyek saját egészségünk és biztonságunk érdekében jobb, ha eloszlatunk. Dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont szakorvosa a leggyakoribb tévedéseket tisztázza.

Az utóbbi napokban számos helyen olvashattuk, hogy egy nagyszabású vizsgálat során nem találták hatékonynak a szív- és érrendszeri betegségek megelőzésében az omega-3 zsírsavakat. Korábban tehát tévedtek volna a kutatók, amikor pontosan ennek ellenkezőjét állították? Nem, de sokkal valószínűbb, hogy a friss kutatásnak is hihetünk. A látszólagos ellentmondásról a TÉT Platform és két ismert, táplálkozással foglalkozó blogger segít lerántani a leplet.