Erre az aranyéremre nem lehetünk büszkék, sőt aggodalomra ad okot az elhízás-dobogón kibérelt első helyezésünk, hiszen nemcsak egyéni esztétikai és egészségi problémáról, hanem az egész társadalmat hátrányosan érintő eredményről van szó.
Az elhízás-járvány Európában is megállíthatatlanul terjed, ezét hívta életre az Európai Elhízástudományi Társaság (EASO, European Association for the Study of Obesity) 2010-ben az Európai Elhízás Elleni Napot, amely idén 2017. május 20-án került megrendezésre, és egész évben az elhízás elleni összefogás fontosságára figyelmeztet minket – hívja fel a figyelmet Dr. Gajdács Ágnes obezitológus szakorvos, testsúlygyógyász, a MediFat igazgatója.
Az Európai Elhízás Elleni Napon az EASO drámai üzenetekkel szeretné felhívni az érintett személyek és döntéshozók figyelmét az azonnali cselekvésre.
- „Az Európai Unióban 2030-ra a lakosság fele elhízottá válhat az előrejelzések szerint, és ez az arány egyes országokban akár a 90%-ot is megközelítheti.”
- Az Európai Unióban az emberek napi 500 kcal-al többet visznek be a szervezetükbe, mint 40 évvel ezelőtt.”
- „ Az Európai Unióban az emberek 42%-a fizikailag inaktív életmódot folytat!”
- „Az átlag európai több, mint 5 órát ül naponta!”
- „ Manapság az emberek a munkavégzés során sem használnak fel annyi energiát, mint 40 évvel ezelőtt!”
- „ A 2. típusú cukorbetegség esetek 80%-áért a súlyfelesleg felelős!”
- „ Az elhízottaknak egyre több negatív megítélésben, hátrányos megkülönböztetésben van részük!”
A kérdés azonban az, hogy mi, magyarok meghalljuk ezt az üzenetet, vagy úgy gondoljuk, hogy minket nem érint ez a probléma?
„A WHO szerint az elhízás a 20.-21. század legnagyobb népegészségügyi kihívása. Előfordulása 1980 óta a háromszorosára nőtt Európában, a növekedés üteme pedig aggasztó.
Az OECD Obesity Update 2017. jelentés szerint az EU-ban a 15 év feletti lakosság 19,5%-a elhízott.
Ha csak a környező ország adatait vizsgáljuk meg: Ausztriában 14,7%, Szlovákiában 16,3 %, Lengyelországban 16,7%, Szlovéniában 19,2%, Csehországban 21% az elhízottak aránya.
Magyarországon ennél sokkal rosszabb a helyzet, a súlytöbblettel rendelkezők arányát és a változását is figyelembe véve 1988-ban a lakosság 55%-a, 2014-ben pedig a nők 62%-a, a férfiak 67%-a rendelkezett súlyfelesleggel, ezen belül az elhízás gyakorisága drámaian nőtt, 2014-ben már 33% ez az arány. Ha az életkort is figyelembe vesszük, a 18-34 év közötti nők 37%-a, a férfiak 41%-a rendelkezik súlytöbblettel. A 35-64 év közötti nők 66%-ának, a férfiak 75%-ának van súlyfeleslege, 65 év felett a nők 79%-a, a férfiak 83%-a túlsúlyos vagy elhízott. Az elhízás-járvány a gyerekeket sem kíméli: 5. osztályos fiúk 28%-a, a lányok 25%-a, illetve a 12.-es fiúk 25%-a, a lányok 17%-a rendelkezik súlytöbblettel (túlsúlyos vagy elhízott). Egyes vizsgálatok szerint a magyar felnőtt lakosságnak akár 70%-a is fizikailag inaktívnak tekinthető.
A WHO már néhány éve feltette a kérdést: „A túlsúly lesz az új norma?”, ami arra utal, hogy minél nagyobb a súlytöbblettel élők aránya a környezetünkben, annál jobban hozzászokik a szemünk a látványhoz. Ezt alátámasztja az EASO egyik idei üzenete:
„ Az Európai Unióban az elhízottak 75%-a nincs tudatában annak, hogy ő elhízott!”
Magyarországon a felnőtt lakosság 2/3-a cipel zsírfelesleget a testén, de nem feltétlenül van tisztában azzal, hogy az elhízás betegség, és kb. 50 betegség önálló kockázati tényezője.
De hogyan oldjuk meg azt a problémát, amiről nem is tudunk?
Ráadásul a környezetünk is hatással van ránk, hiszen ún. obezogén (hízást elősegítő) környezetben élünk. A motorizációnak, vagy a képernyő előtt töltött sok időnek hála egyre csökken a napi mozgásmennyiség, az élelmiszerek hihetetlen változatossága, és adagok növekedése túlfogyasztásra csábít. A mindennapos stressz, illetve a nem megfelelő gondolkodásmód szintén kedvezőtlen hatással van a testre és lélekre egyaránt, márpedig felmérések szerint a magyarok a világ boldogság-listáján nem dicsekedhetnek előkelő helyezéssel.
A magyar elhízás-járvány lassítása érdekében:
- Tudatosítani kell a súlytöbblettel rendelkező emberekben a személyes érintettségüket
- Minél szélesebb körben megismertetni a lakosságot az egészséges testsúly, testtömeg index, testösszetétel fogalmával és jelentőségével
- Felhívni kell a figyelmet arra, hogy az elhízás betegség, melynek leküzdésére érdemes egészségügyi, szakorvosi segítséget is igénybe venni.
- Elengedhetetlen az elhízáshoz társuló betegségek és kezelési lehetőségek, szűrővizsgálatokon való részvétel előnyeinek megismertetése a lakossággal
- Az egészséges táplálkozás alapelveinek és egészségre gyakorolt hatásainak minél szélesebb körű megismertetése a lakossággal, az ehhez szükséges élelmiszerek elérésének biztosítása
- A rendszeres testmozgás kedvező egészségügyi hatásainak ,a Mozgásgyógyszer életmóddá válásának támogatása
- A gyermekvállalás előtt legalább 3 hónappal a leendő szülők egészséges életmódjával megalapozni a születendő gyermek egészségi kilátásait
- Anyatejjel táplálás legalább a gyermek 6 hónapos koráig, és utána az életkornak megfelelő mennyiségű, és minőségű táplálék biztosítása
- Megfelelő alvásmennyiség, alvási ritmus kialakítása
- A megfelelő stresszkezelés, stressztűrés elsajátítása, hétköznapokban megvalósítása
- Pozitív emberi kapcsolatok kialakítására való törekvés
- Pozitív irányú, megoldás-, és fejlődésközpontú, saját életért felelősséget vállaló életmódbeli, magatartási, pszichés szemléletváltás
Az elhízás a gyorsan változó életkörülmények, társadalmi változások egyik tünete, melyekre ésszerű, egészséges alkalmazkodással érdemes reagálni, szem előtt tartva, hogy nemcsak a környezet hat ránk, hanem mi is képesek vagyunk a környezetünkre pozitív hatást gyakorolni, így támogatva szervezetünk egészséges működését.” – javasolja Dr. Gajdács Ágnes obezitológus szakorvos.
Forrás: Purecom
 |
 |
 |
 |
 |