Egy amerikai kísérleti biológiai konferencián (Anaheim, Kalifornia) számoltak be felmérésük eredményéről és javasolták, hogy az élelmiszerek, ezen belül a gyümölcs- és zöldségfajták egyszerű cseréjével előzzék meg a betegségeket az emberek. Más szakértők ugyanakkor figyelmeztetnek, hogy nem létezik szuperélelem, amely minden szükséges anyagot megad szervezetünknek. A találkozón közzétett tanulmányban a kutatók megállapították, hogy egy-egy fontos növényi […]
Egy amerikai kísérleti biológiai konferencián (Anaheim, Kalifornia) számoltak be felmérésük eredményéről és javasolták, hogy az élelmiszerek, ezen belül a gyümölcs- és zöldségfajták egyszerű cseréjével előzzék meg a betegségeket az emberek. Más szakértők ugyanakkor figyelmeztetnek, hogy nem létezik szuperélelem, amely minden szükséges anyagot megad szervezetünknek.
A találkozón közzétett tanulmányban a kutatók megállapították, hogy egy-egy fontos növényi összetevőt általában ugyanabból a forrásból szereznek be az emberek. A béta-karotint például a sárgarépából, holott az édesburgonyában (batáta) csaknem kétszeres mennyiség van belőle. Hasonlóképpen, a béta-kriptoxantin leggyakoribb forrása a narancs, holott a papajában 15-szörös koncentrációban van jelen. De jó példa a kelkáposzta is, amelyben háromszor több lutein van, mint a spenótban.
Az amerikai felmérés szerint az eper a leggyakoribb forrása az elfogyasztott ellagénsavnak, miközben a málnában háromszoros mennyiség van belőle. Továbbá: a mustár szolgáltatja étrendünkben a legtöbb allil-izotiocianátot, holott egy csésze vízitorma annyit tartalmaz ebből a csípős ízt adó szerves kénvegyületből, amennyit négy teáskanál mustár.
Keith Randolph kutatásvezető szerint az általuk vizsgált 14 növényi összetevőből tíznél találták azt, hogy egyetlen típusú étellel vették magukhoz a bevitt mennyiség legalább kétharmadát az emberek. Hangsúlyozta, hogy a zöldségek és gyümölcsök fogyasztása fontos az egészség megőrzéséhez, de jelentős hatása van a minőségnek és a változatosságnak is.
Forrás: MTI
 |
 |
 |
 |
 |