Főoldal > dieta > A túlsúly lelki háttere

A túlsúly lelki háttere

Béres Alexandradiétaléleksúlykontrolltúlsúlyzsírégetés
0 0

Írta: and

Aki valaha már próbált lefogyni, annak hamar szembe kell néznie azzal a ténnyel, hogy a testsúly nem matematikai képlet: lelki egyensúly-meghatározó szerepe van. A sokat hangoztatott nézet az, hogy ha több kalóriát égetünk el, mint amennyit beviszünk a szervezetünkbe, akkor fogyni fogunk. Miért olyan nehéz ezt mégis megtenni? Miért küzdenek milliók egy életen keresztül a […]

Aki valaha már próbált lefogyni, annak hamar szembe kell néznie azzal a ténnyel, hogy a testsúly nem matematikai képlet: lelki egyensúly-meghatározó szerepe van. A sokat hangoztatott nézet az, hogy ha több kalóriát égetünk el, mint amennyit beviszünk a szervezetünkbe, akkor fogyni fogunk. Miért olyan nehéz ezt mégis megtenni? Miért küzdenek milliók egy életen keresztül a túlsúllyal? Miért vezető halálokok a nyugati országokban a túlsúly okozta szövődménybetegségek? Miért van mégis egyre több túlsúlyos gyermek és felnőtt? Ezekre a kérdésekre keresi a választ a pszichológia is. Ha az elhízást lelki oldalról szemléljük, akkor három nagy csoportba sorolhatók azok az okok, amelyek a makacs súlyfelesleg hátterében állhatnak.

1. Egyéni tényezők

A környezet szemében az elhízott emberek vékony társaiknál nyugodtabbaknak, esetenként vidámabbnak tűnnek. Ennek hátterében legtöbbször nem az optimizmus, hanem az érzelemkifejezés zavara áll: különösen a dühöt kommunikálják nehezen a túlsúlyos személyek – mintha az nem lenne vállalható. Megfigyelhető ez akkor is, amikor az elhízott emberek olyankor is mosolyognak, amikor egy őket ért kellemetlen eseményről beszélnek. Ezzel összefügg a fokozott konfliktuskerülés is, hiszen érdekeiket kevéssé képesek érvényesíteni. E mögött gyakran nagymértékű megfelelésvágy húzódik meg. A túlsúlyos emberre jellemző a megküzdési készségek hiánya is: stresszhelyzetre gyakran reagálnak evéssel, amely nyugtató hatású. Ezt a „problémamegoldási stílust” gyakran már gyerekkorban sajátítják el, amikor a szülők a gyermeket ért negatív hatásokat etetéssel igyekeznek csillapítani, feloldani. A „fekete-fehér gondolkodás”, a végletesség is általánosan jellemző lehet az elhízott személy gondolkodására. A fogyást is akadályozhatja, amikor a diéta során elkövetett botlást a túlsúlyos személy úgy értékeli, hogy „elrontotta az egészet” és erre túlevéssel reagál. Ez a leggyakoribb kudarca a fogyókúráknak. Akik túlsúllyal küzdenek, azokra fokozottan jellemzőek az önértékelési zavarok, különösen azoknál, akik gyermekkorukban is elhízottak voltak. A modern társadalom stigmatizálja az elhízottakat. A negatív önértékelés ugyancsak nem kedvez a fogyókúrának. A túlsúly védőfunkciót is elláthat a szexuális közeledéssel szemben. Ez szexuális zavarok formájában jelentkezik. De ez nem csak pszichés oldalról probléma, az elhízás fizikailag is ellehetetleníti a nemi életet.

2. Családi okok

A korai etetési minták, amelyek a későbbi rossz szokások alapjai lehetnek a családból eredeztethetők. Gyakori, hogy egyes érzelmek (pl. a szeretet) kommunikációja az evésen, az étel adásán és elfogadásán keresztül történik. Ilyenkor a személy nem tud nemet mondani a kínálásra, mert attól tart, hogy azzal megbántja a másikat, emellett a saját személye elutasításaként éli meg, ha nem esznek az általa készített ételből. A túlsúlyproblémák pszichés háttere szempontjából lényeges kérdés, hogy a szülők/nevelők mennyire engedték a származási családban az önállósodást. Ugyancsak lényegesek a szülői minták az evésre, a sportra, a konfliktuskezelésre vonatkozóan.

3. Kulturális hatások

A leggyakrabban hangoztatott ok a szociális nyomás, amit a társadalom által sugallt testideál, szépségeszmény jelent. Ez összekapcsolódik a társadalmi sikeresség mértékével, ezért gondolják sokan, akik fogyni szeretnének, hogy ha a testsúlyuk kevesebb lenne, akkor sikeresebbek, boldogabbak, népszerűbbek lennének. Aztán szembesülnek azzal, hogy ez nincs feltétlenül így. Ez a csalódás is fellelhető a visszahízások hátterében. A táplálkozásunkat, a vágyainkat nagymértékben befolyásolja a reklámok fogyasztásra serkentő hatása, amely túlmutat a valós igények kielégítésén. A túlsúly megjelenése ezt a túlfogyasztást jól szimbolizálja. A társadalmi réteghelyzet és a testsúly ma teljesen máshogy függ össze, mint néhány évtizeddel ezelőtt: a kövérség sokáig a hatalom, a jólét szimbóluma volt (ezt még őrzik egyes családok, kisközösségek), ma már inkább megvetést vált ki és negatív jelzőket társítanak hozzá, valamint az alsó-és középosztályra asszociáló társadalmi helyzetet szimbolizál.

Mi a  túlsúly üzenete?

A túlsúly biológiai szövődményeiről sok helyen lehet olvasni. Amiről kevesebbet hallani azok az elhízás pszichológiai következményei, amelyek szerepet játszanak a sikertelen fogyókúrákban is. Ezek közül a leggyakoribbak: szociális elszigetelődés, kommunikációs zavarok, szexuális problémák, mozgásos ügyetlenség, hangulatzavarok, depresszió, tehetetlenségérzés, pszichoszomatikus betegségek az elfojtott negatív érzelmek (düh, félelem) miatt. Pszichológiai oldalról a legfontosabb a felismerés, a tudatosítása annak, hogy a személy súlyfeleslegének hátterében a fenti tényezők, mint okok és részben, mint következmények jelen lehetnek. Lényeges, hogy aki fogyni szeretne, értse meg, hogy mi a túlsúlyának az „üzenete”, hogyan kapcsolódik az életmódjához, a személyiségéhez. A táplálkozási problémák tartós megoldásának kulcsa az, hogy az esetek nagy többségében csak akkor eszik a személy, amikor arra tényleg biológiailag szüksége van. Nem jutalmazza magát az étellel, nem más örömöket pótol vele, nem a feszültséget vezeti le általa. Éppen ezért tud segíteni a pszichológia az evési problémákban és az elhízásban, mert támogat abban, hogy a személy életében az evés a helyére kerüljön, és ne pótoljon más élményeket, örömöket, helyzetmegoldásokat, az egyén ne ezen keresztül fejezze ki az érzelmeit.
                                                                                                 

Kép forrása: Profimédia


További cikkeink a témában