Főoldal > AKTUÁLIS > Mi történhetett Erőss Zsoltékkal?

Mi történhetett Erőss Zsoltékkal?

balesetbetegségegészséghalálhegymászás
0

Írta: and

A legújabb hírek szerint nem keresik tovább a Himalájában eltűnt két magyar hegymászót. &

A legújabb hírek szerint nem keresik tovább a Himalájában eltűnt két magyar hegymászót. Így Erőss Zsolt és Kiss Péter hivatalosan eltűntnek számít, ami valójában azt jelenti, hogy már biztosan nem élnek. Három éjszakát töltöttek a nyolcezer méteres magasságban, élelem, víz, sátor, hálózsák nélkül. Ezt lehetetlen túlélni.

A magyar expedíció két hegymászója, Erőss Zsolt és Kiss Péter eltűnését szerda délelőtt jelentették be, miután a mentésükre küldött serpák sem a 7600 méteren lévő alaptáborban, sem annak környékén nem találták meg őket. A két hegymászó előzőleg sikeresen megmászta a világ harmadik legmagasabb hegyét, a 8586 méteres Kancsendzöngát. Kedd délután óta minden rádiókapcsolat megszakadt a mászókkal.

Az expedíció szóvivője, Vincze Szabolcs kiemelte: az adott helyzettől függ, indítanak-e bármilyen mentő vagy felderítő akciót az eltűntek felkutatására. A Himalájában nincsen szervezett mentés, mint például az Alpokban, ahol a Vöröskereszttől bárhol lehet segítséget kérni. “A Himalájában vagy összejön egy mentési akció vagy nem” – fogalmazott Vincze Szabolcs.

Hogyan gyilkolnak a hegyek?

A halálzónának nevezett szakaszban, 8000 méteres magasságban rengeteg veszély leselkedik a hegymászókra. A hideg (-30 fok) mellett a magasság és az oxigénhiány – ilyen magasságban harmadannyi oxigén van a levegőben, mint tengerszinten – miatt rettenetesen kimerül a szervezet, lassul a reakcióidő, így azok a helyzetek, melyeket alacsonyabb magasságon “meg lehet úszni”, itt halálossá válhatnak.

kancsendzonga.jpg ()Egy amerikai, brit és kanadai tudósokból (akik mind hegymászók is) álló csoport 2008-ban végzett nagyszabású kutatást a Himaláján meghalt hegymászókról. Azt próbálták meg kideríteni, pontosan milyen egészségügyi hatásai vannak a magasságnak, illetve mi okozhatja azt, hogy az egyébként kimagaslóan jó kondícióban lévő sportolók szervezete felmondja a szolgálatot.

A halált okozhatja trauma vagy baleset (például lavina, kőomlás vagy zuhanás), de hipotermia vagy magassági betegség, illetve tüdőödéma is. Ilyen magasságban már máshogy működik az agy: a hegymászók összezavarodnak, lelassul a gondolkodásuk, csökken a reakcióidő, és a mozgásuk is koordinálatlanná válik. Nem tudnak aludni, pihenni, fejfájás gyötri őket, elveszítik az étvágyukat, szédülnek, hányingerük van. Gyakran egyszerűen elveszítik az eszméletüket – ez pedig a rettenetes hideggel és a metsző széllel együtt halálos kombináció. “A nyomás miatt nemcsak tüdőödéma alakulhat ki, hanem agyi ödémásodás is. Az előbbinél a tüdőben nagy mennyiségű folyadék gyülemlik fel, míg az utóbbinál az agy duzzad meg. Az oxigénhiányt ugyanis a vérkeringés serkentésével próbálja kompenzálni a szervezet, mely könnyen a vérerek elrepedésével, szivárgásával jár együtt” – mondta dr. Paul Firth, a kutatás vezetője. “Meglepő módon azonban ez nem annyira jellemző elsődleges halálokként. Sokkal több tényező játszik egyszerre szerepet.”

A cikk folytatását a HáziPatika.com oldalán olvashatod el!


További cikkeink a témában

Kövess Facebook-on!
X