Füstölögnek a cégek, szívnak az alkalmazottak – egy kutatás szerint az USA-ban jóval nehezebb munkát találni dohányosként, ráadásul alacsonyabb fizetésre is számíthatnak a káros szenvedélytől mentes társaiknál.
A dohányzás káros hatásairól nem lehet eleget beszélni: első számú rizikófaktornak számít a cigaretta a szív- és krónikus tüdőbetegségek tekintetében, füstje bizonyítottan rákkeltő anyagokat tartalmaz, öregíti a bőrt és bizonyos pszichológiai kórképekkel is összefüggésbe hozható (evés- és figyelemzavar, alkoholizmus). Átlagosan tíz évvel rövidebb életre számíthatnak mindazok, akik rendszeresen hódolnak ennek a káros szenvedélynek.
Hogyha mindezen indokok sem bizonyulnak elégségesnek ahhoz, hogy végleg letegyük a cigarettát, a Stanford Egyetem kutatása újabb érvet állít csatasorba. A kaliforniai Universitas a dohányzás munkaerőpiaci aspektusát vizsgálta, a tanulmányból pedig kiderült: kevesebb bevételt termelnek a cigarettázó alkalmazottak, egészségbiztosításuk pedig nagyobb többletköltséget jelent a káros szenvedélytől mentes kollégáknál. A cigarettaszünetek a munkával töltött időt rabolják, ezáltal kevesebb anyagi hasznot hoznak azok, akik rendszeresen kiosonnak egy slukkra. Átlagosan 5816 dollárral (átszámítva közel 160 ezer forint) kerül többe éves szinten egy füstölgő dolgozó az USA-ban, és úgy tűnik, ezzel a munkáltatók is egyre inkább tisztában vannak. A dohányosok negatív diszkriminációja húsz államban érvényes, az ottani cégek így legálisan kiköthetik, hogy csak „füstmentes” embereket alkalmaznak, illetve szerződésben rögzített időtartamon belül kötelezhetik dolgozóikat a leszokásra.
A Központi Statisztikai Hivatal 2015-ös adatai szerint a magyar nők negyede, míg a férfiak harmada rendszeresen dohányzik. Az utóbbi években csupán az alkalmi cigarettázók száma esett vissza némiképp, a rendszeresen rágyújtóké még nőtt is. Kimagasló itthon a dohányzással összefüggésbe hozható halálesetek aránya is, ezen a téren Európában csak három ország – Románia, Lettország és Litvánia – kullog mögöttünk.
Az alkalmazott sem jár jól anyagilag a cigarettával, és nem csak az egyre dráguló árak miatt: jóval tovább tart munkát találni a dohányosoknak, és átlagban kevesebb fizetésre is számíthatnak. A tanulmányban 251 álláskereső elhelyezkedését kísérték figyelemmel, láncdohányosokat és káros szenvedélytől menteseket egyaránt. A végeredmény az utóbbiaknak kedvezett: 55,6%-uk el tudott helyezkedni egy éven belül, míg ugyanezen időtartam alatt a dohányosok csupán 26,6%-a talált munkát. Ennek értelmében 30%-kal nagyobb eséllyel találhatnak munkát azok, akik végleg elnyomták – vagy soha meg sem gyújtották – a cigarettát. Vizsgálták a fizetések mértékét is, ahol szintén a nemdohányzók felé billen a mérleg: míg ők átlagosan 20,27 dollárt kerestek óránként, addig a dohányosok 15,10 dollárt. Harminckét órás munkahetet számítva ez évi 8300 dollár különbséget jelent.
Persze a tanulmány is kitér arra, hogy a felmérés nem tekinthető reprezentatívnak, hiszen viszonylag kis csoportot vizsgáltak egy szűk keresztmetszeten belül, jól mutatja azonban, hogy az egészségügyin túl a dohányzás kimutatható gazdasági hatással is bír.
Forrás: Medicalnewstoday
 |
 |
 |
 |
 |