Melyik a jobb választás: műfenyő vagy élő fenyőfa?

Jobb az igaz fenyő

Egy független kanadai környezeti ügynökség részletes életciklus elemzést hajtott végre, hogy pontot tegyen az örök vita végére. Környezeti szempontból a műfenyő vagy az élő fenyő a jobb választás? Az elemzés egy amerikai farmon nevelt fenyőfa és egy Kínából érkező műfenyő környezeti hatásait vetette össze, részletesen elemezve az előállítás, szállítás, és minden egyéb járulékos tevékenység környezeti hatását.

„A természetes fenyőfa környezeti szempontból jobb választás” – foglalta össze az elemzés végkövetkeztetését Jean-Sebastien Trudel.

„Sokan azt hiszik, hogy a fenyők kivágása rossz dolog, de elfelejtik, hogy ezeket a fenyőket kifejezetten ebből a célból ültetik” – erősítette meg Clint Springer, a Philadelphiai Egyetem botanikus professzora.

Ellentámadásban a műfenyő-lobbi

Természetesen a fenti tanulmány sértette a műfenyő-gyártókat összefogó Amerikai Karácsonyfa Szövetség érdekeit, ezért egy másik neves céget bíztak meg a környezeti hatások felmérésére. Az újabb tanulmány azonban ismét csak az élő-fenyő pártot erősítette.

Az új tanulmány szerint a műfenyő környezeti szempontból csak akkor elfogadható, ha legalább egy évtizedig használják ugyanazt a műanyag örökzöldet.

Kínából érkezik és mérgező

A műfenyő ellen az egyik legfontosabb érv, hogy műanyagból, ráadásul PVC-ből készül. A PVC stabilizálásra gyakran ólmot használnak, amely a fenyő öregedésével veszélyes porként az otthonok levegőjébe kerülhet. Ráadásul, ha a műfenyő a hulladékégetőben végzi, akkor a PVC-ből az égés során rákkeltő dioxinok és furánok szabadulnak fel.

A műfenyők helyzetét tovább rontja, hogy igazi hazájuk Kína. A műanyag fenyők 85 százaléka az ázsiai országból származik, és ideszállításuk során több mint tízezer liter üzemanyagra van szükség.

Gyakran hangoztatott érv az is, hogy a műfenyők kizárólag mesterséges és nem lebomló alapanyagokból készülnek, ellentétben az élő fenyőfákkal.

Az élő fenyő küzd az éghajlatváltozás ellen és munkahelyeket teremt

A karácsonyfáknak szánt fenyőket ma már nem a természetes erdőkből vágják ki, hanem farmokon nevelik, épp úgy, mint a gabonát. Növekedése során ezek az új ültetésű fenyők sok szén-dioxidot megkötnek a légkörből, így csökkentik az üvegházgázok mennyiségét is.

És ellentétben a műfenyőkkel, az idehaza árult fenyők döntő részét Magyarországon nevelik fel, és ez becslések szerint is több száz munkahelyet teremt az országban.

Fotó: Profimedia – Red Dot